Büntetés-végrehajtás

39 ló állt a Nóniusz Egyesület bírálóbizottsága előtt szeptember 16-án a IV. Regionális Nóniusz Tenyészszemlén.

Változó időjárási viszonyok mellett az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. állampusztai lovászatában megrendezett tenyészszemlén 1 mén, 18 kanca és 20 csikó állt a bírálók elé. Az állatokat több kategóriában zsűrizték, kor és nem szerint is. Szigorú szabályok szerint, a fajtára jellemző tulajdonságok, adottságok kerültek górcső alá. A Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület által küldött bírálók Bartók László, Győri Zsolt, ifj. Barna Gergely és Ibrányi András voltak. A bizottság meghatározott szempontok – magasság, fejforma, láb, szín, mozgás, stb. – alapján pontozta az állatokat. A szemle célja, hogy a megtekintett állományból kiválasszák bírálati osztályonként a helyezetteket, egy egységes szempont rendszer alapján. A bírált egyedek értékelését bírálati lapon rögzítik. A bírálati eredmény segíti a tenyészállatok kiválasztását és ezzel hozzájárul a még eredményesebb tenyésztéshez. A KFT. törzstenyészete az ország 3. legnagyobb nóniusz tenyészete, a hortobágyi és a mezőhegyesi után.
A Kft. hosszú távú tervei között szerepel olyan állomány kialakítása, mely a helyi igények mellett a fogatsportban,illetve rendőrségi és büntetés-végrehajtási szolgálati feladatokra egyaránt felhasználható lenne.

A 2017-ben született csikók közül a legígéretesebb kanca: Hattyú csikója, Daru, a legígéretesebb méncsikók: Zita csikója, Dallam és Vénusz csikója, Dalia.
A 2015. évi kanca csikók közül a legeredményesebb Büszke lett.
A 3-10 év közötti tenyészkancák közül 1. helyezett lett Sugovica, 2. helyezett lett Vándor, és külön díjat kapott Zsuzsi.
2011-ben adták át a felújított, modern istállót és a hozzá kapcsolódó csikószállásokat. Az állatok egy kb. 25 hektáros, villanypásztorral határolt területen szabadon mozognak, legelnek. Ezen körülmények az őshonos magyar nóniusz fajta tenyésztéséhez méltó helyszínt biztosítanak, lehetőséget adva arra, hogy e nemes fajta génállományának megőrzésében részt vállaljanak.
Általánosan 80 állat gondozása folyik a telepen, ebből 20-22 tenyészkanca, akik után 14-15 csikó születik, így az utánpótlás megfelelően biztosított. A felnőtt állatok – mintegy 25 ló – a tenyésztésben, az állattartó telepek ellátásában vesz részt. Az állomány szinten tartása érdekében a megszületett csikók számának megfelelő értékesítés a cél, ez 15-20 állat évente.
A lovászat az év során folyamatosan biztosítja a fogvatartotti munkáltatást, 10-15 fő számára. Az elítéltek végzik az állatok teljeskörű gondozását, takarítását, a takarmányozását, valamint a lovak tenyésztésével és betanításával kapcsolatos teendőket.
A lovak számára a takarmány (a zab, a széna és a szalma) megtermelése teljes mértékben a gazdaságban zajlik. A tömegtakarmány alapot A 25 hektáros területen lelegelt fű adja.
A fogvatartottak egész évi munkáltatása mellett az állattartó telepek ellátása és az anyagmozgatásban való részvétel is a feladata az itt dolgozóknak. A génmegőrzés és a magyar nóniusz tenyésztésben betöltött fontos szerep adja az alapot a gazdaság lóállományának.