A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
Idén is elindultak mindkét objektumban a fogvatartotti képzések, melyek a járványhelyzetre tekintettel online módon vezetik be a jelentkezőket a digitális kompetencia, valamint a kommunikáció és önismeret világába.
Tavaly sikeresen működött ebben a formában a fogvatartottak képzése, így most újra megpróbáltuk, hogy a nagyobb kihívást jelentő alapvető digitális tudást, illetve a szabadulás utáni életet segítő kommunikációt átvigyük a bentlakók mindennapjaiba. A foglalkozás nagy érdeklődéssel indult, mindkét objektumban 20 fővel kezdődtek az órák.
A Váltó-sáv Alapítvány A közösségi bűnmegelőzés modellje (EFOP-5.2.1-17-2017-0000) uniós pályázati támogatásból jelenleg két kompetenciafejlesztő csoportos képzést bonyolít le 10 fős csoportokban. A szervezet konzorciumban (KultúrÁsz Közhasznú Egyesület, Debrecen), pilot projekt keretében a közösségi bűnmegelőzés szemléletét kidolgozva a következő területek fejlesztését célozza: családokat és fiatalokat érintő szolgáltatások; egészség megőrzése, egészségügyi szolgáltatás; egész életen át tartó tanulás; szociális ellátások és szolgáltatások, gyermekvédelem, gyermekjólét; köznevelés (ezen belül a végzettség nélküli iskola elhagyás csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása); társadalmi felzárkóztatás és befogadás (a projekt fő területe), ezen belül: marginalizálódott társadalmi csoportok társadalmi-gazdasági integrációja, bűnmegelőzés.
A pilot projekt célja elsődlegesen innovatív megoldások kidolgozása és kipróbálása a bűnmegelőzés terén; a közösségi bűnmegelőzés eljárásának kidolgozása, kipróbálása és alkalmazása, új módszertan kidolgozása, leírása, kipróbálása, adaptációja a bűnmegelőző munkában (gamification, coaching, stb.), a hátrányos helyzetű célcsoporttagok “helyzetbe hozása”, azaz empowerment szolgáltatások biztosítása, megvalósítása, rendszerszintű megközelítése.
A XXI. században az információs és kommunikációs technológiai (IKT) tudás egy olyan ismeretté vált, amely szinte megkerülhetetlen az élet bármely területén. Például az álláslehetőségek jelentős része csak az interneten érhető el, így az állásjelentkezéshez is elengedhetetlen az alap informatikai kompetencia. Az ismeretek jelentős része digitalizálva van, így a digitális kompetencia hiánya a társadalmi egyenlőtlenség egy újabb dimenzióját eredményezi. A COVID-helyzet a digitális kompetenciák fejlesztését szükségessé és nélkülözhetetlenné tette.
A fejlesztés célja, hogy a résztvevő otthonosabban mozogjon a virtuális környezetben. Tudja önállóan használni a számítógépet, megismerkedjen a leggyakrabban használt programokkal. Eligazodjon a Windows operációs rendszer felületén. Tudjon önállóan képet, szöveget szerkeszteni, táblázatot kezelni, az interneten eligazodni, illetve megismerkedjen egyéb infokommunikációs eszközökkel. A program általános célja, hogy alapvető digitális kompetenciákat fejlesszen. A képzés során a résztvevő megtanulja önállóan megszerkeszteni az önéletrajzát, majd azzal interneten állásra jelentkezni (offline).
Kommunikációs és önismereti kompetenciák fejlesztése/fejlődése a másik csoport alapcélja. A program során a résztvevő képes lesz felismerni és tudatosítani saját kommunikációs stílusát, és képes lesz azt a közléshelyzetnek megfelelően befolyásolni. Az ön- és társismeret fejlődésével a résztvevő képes megérteni önmaga és a társak működését, a változás/változtatás lehetőségét. Tisztában lesz az alapvető viselkedési elvárásokkal, szabályokkal, azok alkalmazásával. A kommunikáció és önismeret a többségi társadalom által képviselt érték- és normarendszerhez nélkülözhetetlen, az életvezetési ismeretek része, döntően befolyásolja a szabadulás utáni élethelyzet rendezését.