A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Szegedi Fegyház és Börtön
„A humán tudományok a reintegráció sikeréért”címmel április 2-án a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, és a Magyar Börtönügyi Társaság konferenciát rendezett az egyetem jogi karán a Szent Adorján Millenniumi Emlékév jegyében.
Az előadások sorát Tikász Sándor bv. dandártábornok, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka kezdte „A Büntetés-végrehajtási Szervezet reintegrációs tevékenységei a Szegedi Fegyház és Börtön gyakorlatának tükrében” címmel. Elmondta, hogy az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a munkáltatás, a terápiás foglalkoztatás mellett a börtönben több évtizedes hagyománya van a művelődési és szabadidős programokon való részvételnek. Példaként említette, hogy a hazai bv. intézetek között a Csillagbörtön elsőként vezette be a hosszú időre ítélt elítéltek főiskolai és egyetemi oktatását, melyek ösztönzően hatottak a hosszú időre ítélt elítéltek kezelési koncepciójának kidolgozásakor.
Dr. Juhász Zsuzsanna egyetemi docens, (SZTE ÁJTK) egészségügy és börtönkörnyezet című előadásában hangsúlyozta, hogy a fogvatartottak társadalomba való sikeres visszailleszkedésének feltétele az egészségügyi ellátás biztosítása, amely többek között magában foglalja az orvoshoz jutás lehetőségét, a megelőző egészségügyi ellátást és az egészséges környezethez való jogot. Állami feladat a testi és a mentális betegségekben szenvedők ellátása, kezelése, a betegségek terjedésének megelőzése, a börtönlakók testi és mentális egészségének megőrzése, az emberi méltóságnak megfelelő végrehajtási környezet megteremtésével.
Éles Éva bv. alezredes, klinikai szakpszichológus osztályvezető, (SZFB) aki huszonhat éve foglalkozik életfogytiglani börtönbüntetést töltő elítéltekkel a velük kapcsolatos pszichológusi feladatokat mutatta be.
Munkája a fogvatartottal való első találkozással kezdődik. A befogadó szűrővizsgálattal feltárja a fogvatartott személyiségét, és a biztonságot veszélyeztető tényezőket, személyiségfejlesztő és egyéb terápiás jellegű foglalkozásokkal a frusztrációk következtében fellépő agresszív indulatok, konfliktusok és krízishelyzetek megoldását segíti.
Dr. Zakhar Tibor bv. ezredes, a Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka az idén 18 éves Anya-gyermek részlegről beszélt, arról, hogy mit tesznek azért, hogy az anya gyermek kapcsolat megerősödjön. Képekkel illusztrált előadásában bemutatta azt a szabad élethez hasonló környezetet, ahol a fogvatartott anya egy éves koráig élhet gyermekével. Ezen a helyen a kisbaba mindent megkap, ami az egészséges fejlődéséhez szükséges.
Dr. Visontai - Szabó Katalin a (SZTE ÁJTK), egyetemi adjunktus a rácson kívüliek nézőpontjából elemezte a börtönt, mégpedig a börtönlakó gyermekének szemszögéből. A gyermeknek meg kell mondani az igazat, a szabadságvesztés időtartamától függően a távollétnek ugyanis komoly rövid- és hosszú távú hatásai lehetnek. Lényeges kérdés, hogy az anya vagy az apa kerül-e ki időlegesen a megszokott környezetből, illetve az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a helyzetet miként kezeli a szűk család, miként magyarázzák meg a gyermekeknek. A társadalomba való visszailleszkedésben nagyon fontos szerepe van a családnak, a kérdés pszichológiai hátterének tisztázása segítheti a szülő-gyermek kapcsolat megerősödését.
Dr. Huszár László bv. dandártábornok, a BvOP felderítési osztályának vezetője a tudományok szerepéről beszélt záró előadásban. Vázlatosan mutatta be azt a paradigmaváltást, amely – az 1990-es évektől kezdve – a pönológia tudományában bekövetkezett. Régen a pönológia tudományának fókuszában az egyén, annak cselekménye, bűnössége, társadalmi devianciája vagy pszichés patológiája állt, ma már a valamilyen szempontból kockázatos, veszélyes csoportok beazonosítására, klasszifikálására törekszik és a vonatkozó kockázatok kezelését tekinti elsődleges feladatának. Egyre inkább e kockázati rendszerek határozzák meg a kezelés módját, ezen belül az elhelyezés, a kezelési programok, a rezsimek és biztonsági fokozatok jellegét és tartalmát.
A rendezvényhez kapcsolódóan egy börtönügyi kiállítás is várta az érdeklődőket a Kar 106-os termében. Itt többek között megtekinthető volt egy mobil zárka, illetve bemutatásra kerültek tiltott tárgyak, kényszerítő eszközök, és a BvOP sajátgyártású oktató és ismeretterjesztő videói, valamint a büntetés-végrehajtás tevékenységét bemutató és a szervezet működésével kapcsolatos sztereotípiákat lerombolni hivatott rövidfilmje is.