A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Szegedi Fegyház és Börtön
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc ünnepén Kopcsik Károly bv. dandártábornok, intézetparancsnok hatvanhat munkatársnak adott át jutalmat, október 22-én az intézet dísztermében, négyen a központi ünnepségen, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben vehettek át kitüntetést.
Hatvanhárom éve, 1956. október 23-án, késő délután több ezer egyetemista gyülekezett a Dóm téren, később csatlakozott a tömeghez a munkásság és a város lakossága. Végigvonultak a városon, amikor a börtön elé értek, a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Ám ekkor már nem őriztek politikaiakat a Csillagban, amit a börtön vezetése el is mondott a felvonulók képviselőinek. E tájékoztatást a tüntetők elfogadták, s mivel abban mindenki megegyezett, hogy a köztörvényesek szabadon bocsátását senki nem támogatja, a Csillag kapui nem is nyíltak meg.
Az októberi események során az intézetben a belső rendet a személyzet biztosította, az áramszünetek, ellátási nehézségek ellenére. A rabok nem dolgoztak. Az intézeti munkástanács kapcsolatban volt a város hasonló szervezetével.
A forradalom kitörése után 13 nappal, november 4-én, hajnalban a Szegedre érkező szovjet csapatok egyes egységei, köztük harckocsizók kerítették be a Csillagot, s még aznap szabadon engedték a pár napra letartóztatott ÁVH-sokat és rendőröket.
Néhány héten belül az újjászervezett kommunista hatalom küldte foglyait a börtönbe és elbocsátottak 22 főt a személyzetből.
A Csillagbörtön Mars téri homlokzatának falára a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 1990 decemberében emléktáblát helyezett el a börtönéveiket, az 56-os szabadságharcot követő megtorlás elítéltjeinek emlékére.
Kováts Józsefet, mint 1956-os forradalmárt e falak között végezték ki 1958. október 6-án. A bitófa alatt állva a következőket mondta: ”Hazámért és a népem szabadságáért halok meg".