A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
A rendszerváltozástól napjainkig
A politikai rendszerváltozással az európai jogállamiság eszmeáramlatának befolyása vette kezdetét. A megújuló büntetőpolitika az Európához való közeledés jegyében, a szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletének szem előtt tartásával először a büntetési rendszer humánus átalakítását kezdte meg. Így a halálbüntetés, a szigorított őrizet, a kényszergyógyítás munkaterápiás intézeti kezelését, a szigorított javító-nevelő munkát megszüntette. Mindenképp jelentős lépés volt a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény megjelenése. Meghatározta a büntetés-végrehajtás szervezetének az államszervezetben elfoglalt helyét, az irányítási és vezetési jogköröket, a szervezeti felépítést, valamint a működési szabályokat.
2015. január 1-jén pedig hatályba lépett a 2013. évi CCXL. törvény, ezzel a 35 éves „bv. tvr.”-t, az 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet felváltva rendelkezett a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról. Az új szabályozás számos új elemet tartalmaz: meghatározza az alapelveket, a büntetés-végrehajtás munkájába beépít egy kockázatkezelési és elemzési rendszert, amelyben egységes sztenderd alapján mérik fel a fogvatartottak szükségleteit, a veszélyforrásokat, valamint a társadalomba való visszailleszkedési hajlandóságukat. A három végrehajtási fokozat – fogház, börtön, fegyház – rendszerén belül kialakít három úgynevezett rezsimet: a fogvatartott egy „általános rezsimbe” osztva munkája, magatartása, valamint szakmai előírások alapján kerülhet enyhébb vagy szigorúbb feltételeket tartalmazó rezsimbe. A mozgásával, munkáltatásával kapcsolatos feltételeket az határozza meg, milyen rezsimbe tartozik. A törvényben szereplő valamennyi célkitűzés és feladat a visszailleszkedést szolgálja, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében pedig azt, hogy biztonságos és humánus körülményeket teremtsenek a számukra. Az új szabályozásban is kiemelt feladatként szerepel a fogvatartottak foglalkoztatása.
