Az elítéltek termelő tevékenységet is folytatnak a 100 százalékig állami tulajdonban lévő bv. gazdasági társaságoknál.
A fogvatartottakat a rendőrség vagy a büntetés-végrehajtás munkatársai rövid időn belül elfogják, akik ezzel plusz börtönéveket kockáztatnak.
Legutóbb a 2017. szeptember 12-én Győrből megszökött rabot szeptember 20-án, míg a szeptember 14-én Nagyfáról – mezőgazdasági munkavégzés közben – engedély nélkül távozó fogvatartottat október 25-én fogta el a rendőrség. Nem éri meg szökni – az egyik idén megszökött rabnak csupán 46 napja volt hátra a büntetéséből. Ő 1 év letöltendő börtönbüntetés ítéletet kapott. Egy másik elítélt, akinek 3 év volt hátra korábbi jogerős büntetéséből, a fogolyszökés miatt 2 év 6 hónap újabb börtönbüntetést kapott.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szakmai álláspontja szerint az elmúlt időszak szökéseinek hátterében az áll, hogy egyre több - börtönön kívüli - külső helyen végeznek munkát az elítéltek. A büntetés-végrehajtási szervezet közel 1500 fogvatartottat foglalkoztat napi szinten külső gazdálkodó szervezettel kötött szerződés keretében, akiknek őrzése, ellenőrzése jelentős feladat. Külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik a szabadságvesztés büntetésüket.
A korábbi években történt esetek vizsgálatakor bebizonyosodott, hogy az elkövető fogvatartottak mindig valamilyen személyes körülményben, családi állapotban beállt negatív változás miatt hozták meg döntésüket, amellyel újabb szabadságvesztés büntetés kiszabását kockáztatják a fogolyszökés miatt.
Szökések Magyarországon:
2013: 0 fő, 2014: 2 fő , 2015: 3 fő, 2016: 1 fő, 2017: 7 fő
Összesen: 13 fő 5 év alatt, ez minimális arány a közel 18 ezer fős fogvatartotti létszámhoz viszonyítva.
Az általunk adott adatok természetesen csak a büntetés-végrehajtás őrizetéből történő (előzetes letartóztatás, fogház, börtön, fegyház) fogolyszökést elkövetők adatait tartalmazza.