A Kalocsai Fegyház és Börtönben működő varrodában fogvatartottak készítik a rendvédelmi szervek egyenruháját. A gyakorló ruházathoz több mint 163 ezer, míg a társasági ruházathoz több mint 41 ezer kilométernyi alapanyagot használtak fel 2018-ban.
Az igazság védelmében
Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézet
2629 Márianosztra, Pálosok tere 1.
06-27/620-400
nosztra.uk@bv.gov.hu
8200 Veszprém, Külső-Kádártai út 12.
06-88/591-570
veszprem.uk@bv.gov.hu
2471 Baracska-Annamajor
06-22/454-023
baracska.uk@bv.gov.hu
6301 Kalocsa, Szent István király u. 26
06-78/467-930
kalocsa.uk@bv.gov.hu
5001 Szolnok, Dózsa Gy. u. 1/a
06-56/512-750
szolnok.uk@bv.gov.hu
3300 Eger, Törvényház u. 2.
06-36/412-722
eger.uk@bv.gov.hu
8900 Zalaegerszeg, Várkör 4.
92/313-433
zalaeg.uk@bv.gov.hu
4024 Debrecen, Iparkamara u. 1.
06-52/526-210
debrecen.uk@bv.gov.hu
III. Objektum: 1108 Budapest, Maglódi út 24.
III. Objektum: Telefon: 06-1/432-2600
fovaros.uk@bv.gov.hu
II. Objektum: 1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25.
II. Objektum: Telefon: 06-1/488-50-10
fovaros.uk@bv.gov.hu
Oldalak
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet megyei jellegű intézet. Alapfeladataként biztosítja a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntése alapján elrendelt letartóztatással, a felnőtt korú férfi és női elítéltek börtön és fogház fokozatú szabadságvesztéssel, elzárás végrehajtásával összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátását. Az intézet befogadóképessége: 197 fő.
1889. szeptember 25-én tették le a börtön alapkövét. 1891 februárjában költöztették be az első rabokat az újonnan épült Nyíregyházi Törvényszéki Fogházba. A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogház, fogház fokozatú, 1 naptól maximum 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés letöltésére kijelölt helyként kezdte meg működését. A II. világháborút követően az intézet elnevezése többször változott: Törvényszéki Fogház, Megyei Bírósági Börtön, Megyei Börtön, Szigorított Börtön és Büntetés-végrehajtási Intézet, 1979-től Nyíregyházi Büntetés-végrehajtási Intézet, 1995-től pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet.
A letartóztatott fogvatartottak költségvetési munkáltatás keretében végzik az intézet üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézet mosodájának felújításával, a jelen kor technológiai elvárásainak megfelelő gépek beszerzésével a fogvatartotti foglalkoztatás bővült, a külső partnerek kiszolgálása is megtörtént. Az megújult intézeti konyha a fogvatartottak, a személyi állomány étkezésén túl a rendőrségi fogdán elhelyezett fogvatarottak részére is napi szinten biztosít étkezést. A BV. Holding Kft. Nyíregyházi kirendeltségén a varrodai munkáltatás során – a vírushelyzetre való tekintettel – orvosi védőruházat, sík textília, lepedő gyártását végzik a fogvatartottak.
A munkáltatáson túl az intézet szakemberei a fogvatartottak reintegrációját is segítik, a társadalomba történő sikeres visszailleszkedés reményében. Ebben nyújtanak segítséget a jóvátételi programok, civil szervezetek, tréningek, vallási felekezetek által tartott egyéni és csoportos foglalkozások.
A Szegedi Fegyház és Börtön, köznapi nevén Csillagbörtön, három objektuma országos és megyei szakfeladatokat ellátó büntetés-végrehajtási intézet. Országos jellegű büntetés-végrehajtási funkcióként végrehajtja a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével és az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat.
Megyei jellegű büntetés-végrehajtási feladatként befogadja a Csongrád-Csanád megyei előzetes letartóztatottakat, megoldja – megyén belül – a bűnüldöző hatóságokhoz történő előállításokat. Befogadóképesség: 1213 fő.
A háromemeletes királyi kerületi börtön építését Wagner Gyula műépítész tervei alapján, 1883 júniusában kezdték meg, amely 1884 augusztusára készült el. A csillag alaprajzú elhelyezés miatt kapta a köznyelvben a “Csillagbörtön” elnevezést. Névadói az alapot ásó kubikusok voltak. A szegedi börtön az 1884. évi létesítésétől kezdve folyamatosan büntetés-végrehajtási funkciót látott el. Az 1944-1945. években szovjet hadifogolytáborként is működött.
2020-ban átlagosan 1340 fogvatartottat helyeztek el a Mars téren a Csillag épületben (I. Objektum), a Dorozsmai úton az előzetes házban (II. Objektum) és Nagyfán (III. Objektum) a börtönben. A fogvatartottak átlagéletkora 39 év, átlagos büntetési ideje 8 év. Hosszú időt töltenek itt az elítéltek, nevelésükről és őrzésükről hétszázan gondoskodnak.
Az elítéltek többsége a Nagyfa-Alföld Kft. két telephelyén és a börtön falain belül ötvennél is több munkaterületen dolgozik.
A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet alapfeladata az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi és női elítéltek fegyház, börtön – kivételesen fogház – fokozatú szabadságvesztésével, továbbá jogszabályban meghatározott körben az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Befogadóképessége: 1194 fő.
A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet az első közép-európai PPP (Public Private Partnership) konstrukcióban, az állami és magánszektor együttműködésében épült büntetés-végrehajtási intézet. 2004-ben kormányhatározattal kezdődött meg a beruházás végrehajtása, a börtön alapkövének ünnepélyes letételére 2006. március 6-án került sor. Az intézet kivitelezése összesen 16 hónapot vett igénybe. Működését 2008. január 14-én, 40 elítélt befogadásával kezdte meg. Építészeti sajátosságaira és korszerű technikai fejlettségére utalva sokszor kapta meg az „ERŐD” elnevezést. 2022. január 01-től az intézet teljes körű állami üzemeltetés alatt végzi a tevékenységét.
A Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe nagykorú elítélteket, valamint a Ráckevei Járásbíróság és a Szigetszentmiklósi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó előzetes letartóztatottakat helyeznek el a kényszerintézkedés időtartamára. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységei közé tartozik a HIV-fertőzött női, férfi fogvatartottak elhelyezése, valamint a katonai fogda részleg működtetése.
Befogadóképessége: 992 fő.
A 1963. június 29-én kelt parancs értelmében az akkor az ország egész területén elhelyezett jogerős és nem jogerős fiatalkorú letartóztatottakat 1963. július 20-ig át kellett szállítani Tökölre. A fiatalkorú elítéltek mellett 1987-től nagykorú elítélteket is elhelyeztek itt. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete 2013-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, ebből az intézetből vált ki 2016. május 1-jén a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.
Az elítéltek többsége az intézet mellett működő Duna Papír Kft-nél végez munkát, illetve intézetfenntartási munkavégzésben is részt vesznek. A Kft. fő profilja higiéniai papírtermékek gyártása és forgalmazása, valamint hulladékgazdálkodási tevékenységek végzése, iratmegsemmisítés és elektronikai hulladékok szétválogatása, bontása.
A Váci Fegyház és Börtön országos jellegű végrehajtó intézet. Az intézet alapfeladataként biztosítja a jogerősen elítélt felnőttkorú férfiak szabadságvesztés-büntetése végrehajtását fegyház és börtön fokozatban, valamint az illetékességi területéhez tartozó négy városi (járási) bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás foganatosítását.
Befogadóképessége: 720 fő.
Az intézet főépülete 1777-ben épült „nemesi ifjak” nevelőintézeteként. Az új osztrák birodalmi büntető törvénykönyv 1854. évi hatályba lépését követően a Váci Fegyház és Börtön 1855-ben nyitotta meg kapuit, az első fegyencet az év novemberében fogadták be. A Csemegi-kódex hatályba lépésével az intézetet kerületi börtönné, majd 1884-ben ismét fegyházzá alakították át. A sokáig Magyarország legmodernebb gyógyintézetének számító rabkórház 1931-ben is itt készült el. Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogvatartó intézete volt, 1996-ig pedig itt működött a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképző Iskolája is.
Az elítéltek az intézet mellett működő Duna-Mix Kft-nél végeznek munkát. A nyomda és könyvkötészet mellett varrodai, fémtechnológiai területen és asztalos üzemben is foglalkoztatják a fogvatartottakat.
A Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet alapfeladata a megye illetékességi területéhez tartozó bíróságok által elrendelt letartóztatás, valamint az elzárás, és a jogerős szabadságvesztés végrehajtása. Az intézetben férfi és női fogvatartottak egyaránt elhelyezhetők.
A veszprémi várban 1858-ban létesült az intézmény a törvényszékkel közös épületben, amely 2003-ig az ország egyetlen funkcionáló várbörtöne volt. 2003-ban az intézet egy új, zöldmezős beruházással épített egy objektumos, kétszintes, mintegy 200 fő befogadására alkalmas modern épületbe költözött a város északi körgyűrűjénél található külterületre, a 82-es számú főút mellé. A 2020-ban végrehajtott férőhelybővítés eredményeképpen ez az épület egy új objektummal egészült ki, melynek eredményeképpen az intézet befogadó képessége 504 fő lett.
Az intézetben a fogvatartottak foglalkoztatása költségvetési- és bérmunkáltatás keretein belül valósul meg, ezen túlmenően a reintegrációs célok elősegítése érdekében drogprevenció, oktatás és szakmaképzés is zajlik.
A Zala Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet alapfeladatként a letartóztatást, a biztonsági és egyéb fontos okból elhelyezett elítéltek szabadságvesztését, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat látja el.
Befogadóképesség: 102 fő.
A börtön épülete vármegyeházának épült 1730-1732. között, barokk stílusban. A házat a királyi rendeletnek megfelelően úgy alakították ki, hogy a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, megyei levéltár, valamint a vármegyei rabok elhelyezése és őrzése is biztosítottá váljon.
A vármegyeház a század végére szűkösnek bizonyult, ezért a magas fallal körülvett udvaron új épületeket emeltek, így a rabok már három, egymástól elkülönített helyen voltak elhelyezve: A „Belső, vagyis Ispitál” tömlöcben, a „Kis-, vagy Konyhatömlöcben”, valamint a pincében az „Öreg tömlöcben”.
A vármegye közgyűlése 1871-ben a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen a törvényszék rendelkezésére bocsátotta, 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett, az új fogházat 1909-ben adták át.
Az itt elhelyezett fogvatartottak munkáltatása elsősorban az intézet működésének fenntartása körében valósul meg. Folyamatosan működika drogprevenciós részleg, továbbá pályázati forrásokból különböző fejlesztő, oktató, képző programok valósulnak meg a fogvatartottak részére.
A Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, az ország legnagyobb létszámú, legkorszerűbb, és sajátos, PPP konstrukcióban működő intézeteként, alapfeladata körében végzi a jogerősen elítélt felnőtt korú férfiak és nők szabadságvesztés-büntetés végrehajtását, fegyház, börtön és fogház fokozatban, valamint ellátja az előzetes letartóztatásba helyezett fiatal és felnőtt korúak fogva tartását. Befogadóképessége: 1476 fő.
A Vasvármegyei Fogház 1889-ben kezdte meg működését Szombathely belvárosában, a Törvényszék épületegyüttese részeként. 1950-től csak női elítéltek tartózkodtak falai között, munkáltatásukat varrodában és babagyártó üzemben oldották meg. 1957-ben az intézet elnevezése és profilja is megváltozott, a Szombathelyi Büntetés-végrehajtási Intézetben ettől kezdve a nők már csak, mint előzetes letartóztatottak és elzárásosak voltak jelen. 1972-ben az intézetet a szigorított börtön fokozatú férfi elítéltek elhelyezésére jelölték ki. A munkáltatás fémmegmunkáló üzemmel bővült, ahol két műszakban dolgoztak az elítéltek. A Vas Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet jogutódjaként, 2008-ban került átadásra a jelenlegi, korszerű, 53 hektáros területen elterülő, a város külterületén felépült intézet.
A fogvatartottak három, 1000 m2-es munkacsarnokban végeznek rendszeresen különböző szakterületen – tekercselés, sorjázás, válogatás – munkát, emellett együttműködési megállapodások keretein belül resztoratív programokban jóvátételi feladatokat látnak el.
A Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet rendeltetése, alaptevékenysége a letartóztatással, biztonsági és egyéb fontos okból elhelyezett elítéltek szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Az intézet befogadóképessége: 91 fő.
Szekszárdon a börtönt 1895. szeptember 20-án adták át, amely az I. Béla királyról elnevezett téren helyezkedik el. Az épület tetőszerkezete ismeretlen körülmények között 1896. május 18-án leégett. A felújítást követően a külsejében impozáns, az ügyészségi, bírósági épülettel egybeépített épület született. Belső kialakítását illetően a klasszikus börtönépítészet jegyeit hordozta magán. Körfolyosós rendszerű, a zárkák ajtói erre a folyosóra nyílnak, a zárkák ablakai az udvarra néznek, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló részei közterülettel nem is érintkeznek.
Az intézet kiemelt hangsúlyt fektet a fogvatartottak foglalkoztatására, amely magában foglalja oktatásukat, képzésüket, az intézet folyamatos működésének fenntartása érdekében végzett tevékenységbe, valamint bérmunkába bevonásukat.
A Márianosztrai Fegyház és Börtön alaptevékenysége a felnőtt korú férfi elítéltek vonatkozásában ellátja főként a fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával járó feladatokat. Befogadóképesség: 505 fő.
Az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézmény épületét 1352-ben Nagy Lajos király a magyar alapítású Pálos Rend kolostorának építtette. Az 1848-1849-es szabadságharc leverése után Magyarországon az osztrák büntetőjog lépett hatályba, ennek hatására az akkor már üresen álló kolostorépület 1858-tól kezdődően fegyintézetnek adott helyet. Kezdetben női fogvatartottak kerültek ide, fogva tartásukról, ellátásukról a Vincés-nővérek gondoskodtak. 1949 májusában a nővéreket menesztették, a nők helyére férfi fogvatartottak kerültek. Az 50-es években Márianosztrára főként politikai elítéltek töltötték itt büntetésüket. Az 1970-es évek végétől az intézet látványos fejlődésnek indult, üzemcsarnok, kazánház épült, víz- és csatornahálózat létesült, az épületeket központi fűtéssel látták el, új fogvatartotti munkahelyek alakultak.
A fogvatartottakat többségében az állami tulajdonú Nostra Kft. foglalkoztatja. Az itt gyártott termékek (pl. különféle fa-, és papíráruk stb.) megrendelésre készülnek. Az elítéltek egy része költségvetési formában az intézet ellátását, karbantartását, üzemeltetését szolgáló munkákban vesz részt. Külső partner bevonásával fogvatartottak oktatására, szakmai képzésére is lehetőség van. A Márianosztrai Fegyház és Börtön történetét a büntetés-végrehajtási intézet egyedülálló múzeumi tárlatán lehet megtekinteni. A múzeumról további információt itt találhatnak.
Az intézet kiállítása valamint a Pálos történeti kiállítás a kialakult járványhelyzet miatt bizonytalan ideig zárva tart.
Oldalak
