A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézet
1064 Budapest, Rózsa utca 75-79.
gei.uk@bv.gov.hu
4100 Berettyóújfalu, Herpály utca 7.
Tel.: 0654/795-620
bvek.uk@bv.gov.hu
6400 Kiskunhalas, Szegedi út 75.
06-77/795-110
halas.uk@bv.gov.hu
Állampuszta Fő út 1. (Solt-Nagymajor)
06-78/407-860
apuszta.uk@bv.gov.hu
9021 Győr, Jókai u. 18.
06-96/312-566
gyor.uk@bv.gov.hu
9700 Szombathely, Söptei út
06-94/516-700
szombathely.uk@bv.gov.hu
7100 Szekszárd, Béla király tér 4.
06-74/505-830
szekszard.uk@bv.gov.hu
Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
06-42/524-900
tiszalok.uk@bv.gov.hu
2316 Tököl, Ráckevei u. 6.
06-24/503-100
tokol.uk@bv.gov.hu
6750 Algyő-Nagyfa
06-62/620-800
nagyfa.uk@bv.gov.hu
Oldalak
Az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet felnőtt korú férfi elítéltek börtön és fogház fokozatú szabadságvesztésével, illetve elzárásával összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölt intézet.
Az intézet befogadóképessége 1196 fő. A fogvatartottak a két egymástól elkülönülő objektumban töltik büntetésüket. Az egyik az intézetparancsnoki székhelyül is szolgáló állampusztai objektum, Harta nagyközség közigazgatási területéhez tartozik, amely a településtől mintegy 7 km távolságra található. A másik objektum Solt város közigazgatási területén helyezkedik el, a Solt-Nagymajori településrészen, a város központjától mintegy 7 km-re.
Az intézet 1884-ben kezdte meg működését Kis-hartai Közvetítő Intézet néven azon a birtokon, amelyet Wagner Pál földbirtokos börtönlétesítési céllal végrendeletileg hagyományozott az államra.
Az intézet félig nyitott jellegű. A fogvatartottak munkáltatása – a költségvetési foglalkoztatáson kívül – az intézet mellett működő Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft.-vel való együttműködés keretei közt valósul meg.
Az alapításkori elvárásnak mindvégig megfelelve, az itt elhelyezett fogvatartottakat a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatokban foglalkoztatjuk, így különösen szántóföldi növénytermesztéssel, valamint csirke, juh, ló, és mangalicatenyésztéssel.
A Heves Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet megyei jellegű végrehajtó intézet. Az intézet alapfeladatként biztosítja a bíróságok rendelkezése alapján elrendelt előzetes letartóztatással, a felnőtt korú női és férfi elítéltek börtön fokozatú szabadságvesztéssel, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátását. Az intézet befogadóképessége 148 fő.
Az egri büntetés-végrehajtási intézet, akkori nevén a Királyi Törvényszéki Fogház a Királyi Törvényházzal együtt az 1906-08 években épült Krusper Béla királyi mérnök vezetése alatt, Wagner Gyula műépítész tervei szerint, neobarokk stílusban.A rabokat 1908-ban szállították át a megépült Törvényszéki Fogház épületébe. A fogházban a megye területén elkövetett bűncselekményért elítélteket, valamint a vizsgálati fogságban lévő személyeket helyezték el. A befogadó képesség 123 fő volt.Egerben már az 1900-as évek elején folyt az elítéltek iskolai oktatása, valamint a kisipari jellegű munkáltatás. A Heves Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet a megyén belül, mint központi szerv szerepelt. Alegységei voltak a Hevesi-, Gyöngyösi-, és Hatvani Járásbírósági Börtönök.
A fogvatartottakat az állami tulajdonban lévő Ipoly Cipőgyár Kft. egri fióktelepén foglalkoztatják. A kft. fő profilja a munkavédelmi lábbelik, kesztyűk gyártása.
A Balassagyarmati Fegyház és Börtön közhatalmi jellegű, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, jogi személy. Az intézet illetékessége és működési területe országos. Állami feladatként alaptevékenység körében ellátja külön kijelölés által, meghatározott körben az előzetes letartóztatással, a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével, tovább az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatokat.
Az intézet befogadó képessége: 321 fő.
A balassagyarmati börtönépítés gondolata a reformkor börtönépítési hullámát megelőzően már megfogalmazódott, így ez a ma is működő, eredetileg is börtönnek épült intézetek közül a legrégebbi. 1842 és 1845 között épült klasszicista stílusban, a kor legmodernebb megoldásaival. 1857-től börtönlelkészi szolgálat is működik a tervezetten megépített börtönkápolnában. A börtön és felújított kápolnája elnyerte a kitüntető Nógrádikum címet is.
A fogvatartottak egy részére a Balassagyarmati Fegyház és Börtön biztosítja a foglalkoztatást, jelentős részüknek azonban az Ipoly Cipőgyár Kft. különböző üzemrészeiben van lehetőség részt venni a munkáltatásban. Emellett számos lehetőséget biztosítunk az itt elhelyezett fogvatartottak számára a képzés számos területén, valamint a szabadidős, kulturális és vallási programok tekintetében is, amelyek egyenként és együttesen is a reintegrációs célokat szolgálják.
A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet Baracska-Annamajor székhellyel, valamint székesfehérvári és martonvásári telephellyel működő országos jellegű büntetés-végrehajtási intézet.
A baracskai objektum feladata fegyház, börtön és fogház fokozatú, felnőtt korú férfiak szabadságvesztés büntetésének végrehajtása, továbbá az illetékességi területébe tartozó elzárás végrehajtása. Az objektum befogadó képessége: 927 fő. A székesfehérvári objektum alapvető feladata illetékességi területébe tartozóan letartóztatás és elzárás végrehajtása. Az objektum befogadó képessége: 130 fő. A martonvásári objektum 161 fő felnőtt korú, férfi, elsősorban külső munkahelyen dolgozó fogvatartott elhelyezését teszi lehetővé.
A baracskai objektumot a Minisztertanács alapította 1953. március 1-jén, Bv. Munkahely Parancsnokság Baracska néven. 1972-ben az intézet a Baracskai Fogház és Börtön nevet kapta, ez egyben azt is jelentette, hogy elzárásos, börtön és fogház fokozatú férfiak nyertek itt elhelyezést.
A székesfehérvári objektum esetében az 1900-as esztendő nyarán került sor a fogház alapkövének letételre. A fogház épülete szervesen kapcsolódott a törvényszék épületéhez, és annak irányítása és felügyelete alatt működött 1945-ig.
A martonvásári objektum épületét a büntetés-végrehajtási szervezet 1985 márciusában vásárolta meg. 2000. augusztus 1-től nem üzemelt, raktározási célokat szolgált. Az épület felújítására és újraindítására 2015-ben került sor.
Az intézet baracskai objektuma mellett különálló egységként működik az Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., amely korszerű péküzemén túl mezőgazdasági jellegű munkahelyeken (pl. tehenészet, növénytermesztés, stb.) foglalkoztatja a baracskai objektumban elhelyezett fogvatartottak nagy részét.
A Budapesti Fegyház és Börtön országos jellegű büntetés-végrehajtási intézet. Alapfeladatként felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási tevékenységet végez.
A Budapesti Fegyház és Börtön jelenlegi nevét 1978. óta viseli. A köznyelv a hivatalos megnevezés mellett „Gyűjtő”-ként azonosítja az intézetet. Területe három, funkcionálisan és földrajzilag is elkülöníthető objektumot foglal magában.
Az „A” objektum (1108 Budapest, Kozma u. 13.) történelmi épületegyüttesét 1896-ban adták át Királyi Országos Gyűjtőfogház néven. A fogvatartottak elhelyezését az alapítás óta a négyszintes, háromszárnyú csillag alakú alegységekben (bal és jobb csillag) biztosítják. A fogvatartotti munkahelyek, a raktárak, az irodai és az egyéb kiszolgáló épületek többsége szintén az „A” objektumban helyezkedik el.
A „B” objektumot (1108 Budapest, Maglódi út 139.) 1989-ben csatolták az intézethez, elsősorban a fogvatartotti férőhelyek bővítése és a foglalkoztatás növelése céljából. A fogvatartottak elhelyezése a négyszintes panelépületben valósul meg. A két objektumot alagút köti össze, így az azok közötti átjárás a közterület érintése nélkül történik.
A fogvatartottak foglalkoztatása kiemelt feladat, melyet a Budapesti Fegyház és Börtön a legnagyobb arányban saját hatáskörében valósít meg. A munkáltatás kapcsán szoros az együttműködés a Bv. Holding Kft-vel, melynek telephelye a „C” objektumban (1108 Budapest, Újhegyi út 52.) működik. Az állami tulajdonú gazdasági társaság az intézetben elhelyezett fogvatartotti munkaerő hasznosításával széles körű ipari termelő és kereskedelmi tevékenységet folytat.
Az intézet zárt területén belül helyezkedik el, de önálló bv. szervként működik az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egyes szervezetei elemei is itt végzik tevékenységüket.
A Kisfogház Emlékhely 2001. óta az intézet területéről leválasztva működik. Az önálló muzeális intézmény az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét őrzi.
A magyar börtönegészségügy 120 éves története 2020-ban mérföldkőhöz ért: a Büntetés-végrehajtás Központi hat évtizedes működésének megszűnésével egy új intézet, megváltozott struktúrában kezdte meg működését.
A Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ 2020. november 1-jén a kórház jogutódjaként jött létre.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítési programjához kapcsolódó egyes kérdésekről szóló 1457/2018. (IX. 25.) Korm. határozat alapján zajlott.
A kormányzati döntés értelmében és szándéka szerint a jogutódlással a tököli Büntetés-végrehajtás Központi Kórház funkcióját, a Berettyóújfalun létesítendő, Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ, mint alapvetően ápolási intézménnyel és a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház (továbbiakban: GTIK) együttműködésével kívánta kiváltani. Így noha a büntetés-végrehajtási szervezet nem tart fenn önálló kórházi rendszert, azonban a szervezeti specialitásokra való tekintettel mindenképpen szükséges volt egy, a fogvatartottak kórházi egészségügyi ellátását biztosító és egyben szervező intézetet üzemeltetni, ahol a hosszú távú ápolás és őrzés, továbbá a biztonsági szempontból megfelelő járóbeteg-szakellátás is biztosítható, valamint a dolgozó személyi állomány rend- és honvédelmi, továbbá fogászati alapellátása és pszichológiai ellátása is.
Az alapkő 2019. május 22-én megtörtént ünnepélyes letételét követően – 250 fős fogvatartotti munkáltatás és a büntetés-végrehajtás műveleti irányítása mellett – kezdődött meg a több mint 9 milliárd Ft-os beruházás, 2020. októberben már az ütemtervnek megfelelően műszaki átadás folyamatai zajlottak.
A kórház feladatellátásának átvételére történő felkészülés 2020 augusztusától megkezdődött, az épület kivitelezési munkálataival párhuzamosan.
A koronavírus második hulláma, a terveket felülírva a működés tényleges megkezdésének időpontjára egy más struktúrában meghatározott működés szükségét hozta.
A novembertől kialakított ideiglenes struktúrában a székhely tekintetében a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházzal együttműködésben a civil betegellátás részére biztosítunk elhelyezést.
A beteg fogvatartottak ellátását jelenleg az intézet Tököli Telephelyén végezzük.
A Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ országos hatáskörű területi büntetés-végrehajtási szerv, és egyben egészségügyi intézmény is.
Az intézet rendeltetése szerint alapfeladatként végzi a fogvatartottak egészségügyi fekvő illetve járó beteg ellátása, együttműködésben a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházzal.
Az intézet 194 fő befogadóképességű, amelyben 67 kórterem került kialakításra. Az intézet szakmai felügyeletet gyakorol a Szegedi Krónikus Utókezelő Részleg (Nagyfa) működése felett.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet megyei jellegű „előzetes ház”. Az intézet alapfeladatként biztosítja a megyei illetékességű bíróságok rendelkezése alapján elrendelt előzetes letartóztatással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátását és az elzárás végrehajtását. Az intézet befogadóképessége: 180 fő.
Az intézet 1895. október 13-án kezdte meg működését az ír fokozatos rendszerű, háromemeletes, T-alapterületű „csillagbörtönként”. 1944. június 2-án légitámadás érte, amely az épület központi részét lerombolta. A károk elhárítása még abban az évben megkezdődött, de a bombatalálat miatt lerombolt körletrész újjáépítése 1948-ig eltartott. 1971-ben épült meg az ún. parancsnoki szárny, ide került az irodai blokk, az ebédlő és az öltözőhelyiség is. 1977-ben megépült egy 313 négyzetméteres üzemépület, ahol nagyüzemi munkáltatás kezdődött. A rabkonyha és a mosoda az intézet földszintjére került, pincéjében 1990-ben beszélőhelyiség lett kialakítva.
Az intézetben elhelyezett fogvatartottak költségvetési munkáltatás keretében végzik az intézet üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, valamint az Adorján-Tex Konfekcióipari és Kereskedelmi Kft. debreceni fióktelepén dolgoznak, ahol a mezőgazdaságban használt papírzsákokat hajtogatnak, valamint 2016 októberében beindult az egyszer használatos egészségügyi termékek konfekcionáló üzeme is.
A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete fiatalkorú fogvatartottak elhelyezését biztosítja, ezen belül elítéltek, letartóztatottak vagy elzárást töltők elhelyezését. Az intézet befogadóképessége: 100 fő.
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1963. június 29-én kelt parancsa értelmében az akkor az ország egész területén elhelyezett jogerős és nem jogerős fiatalkorú letartóztatottakat 1963. július 20-ig át kellett szállítani Tökölre. A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete 2013-ban ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.
A Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézete – tekintettel a fiatalkorú fogvatartottak életkori sajátosságaira – nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, különösen az általános iskolai képzés befejezését tesszük lehetővé minden fiatalkorú fogvatartott számára, de természetesen a szakmaképzés is előtérbe kerül. Emellett az intézet mellett működő Duna Papír Kft-nél végeznek munkát, illetve az intézet fenntartási munkavégzésében vesznek részt. A Kft. fő profilja higiéniai papírtermékek gyártása és forgalmazása, valamint hulladékgazdálkodási tevékenységek végzése, iratmegsemmisítés és elektronikai hulladékok szétválogatása, bontása.
A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet az ország legnagyobb megyei jellegű intézete, amely három, egymástól földrajzilag elkülönült objektumból áll. Az intézet fő feladata a Budapesten és Pest megyében előzetesen letartóztatottak elhelyezése és előállítása. A jogerősen elítéltek száma az összlétszám egyharmada. A 2015. évtől az intézet reintegrációs őrizeteseket (40-50 fő) is felügyel. Az intézet teljes befogadóképessége: 1399 fő.
Az I. objektum a XIX. század végén épült, akkori nevén a Törvénykezési Palota épületegyüttesének részeként. Kizárólag ebben az objektumban történik a fogvatartottak befogadása, nyilvántartásba vétele, szabadítása, illetve az előzetes letartóztatás foganatosítása. A Nagy Ignác utcai objektumba felnőtt, illetve fiatalkorú (előzetes, elítélt, megőrzéses, átadás-átvételi letartóztatott) férfi fogvatartottak kerülnek.
A II. objektumot is magába foglaló épülettömb a Gyorskocsi utcában, 1923-ban, Jablonszky Ferenc tervei alapján épült. Ide elsősorban női fogvatartottak, de kisebb létszámban férfiak is kerülnek.
Az intézet III. objektuma az első magasépítésű börtön Magyarországon. Egy munkásszálló átalakítását követően 2000-ben adták át. A kizárólag férfi fogvatartottak elhelyezésére két, egyenként 8 emeletes börtönépület szolgál.
Az intézetben a fogvatartottak munkáltatása elsősorban az objektumok működését szolgáló felújítási, karbantartási, illetve konyhai és ételosztási munkakörökben, továbbá az intézet területén üzemelő munkahelyeken történik. A reintegrációs célokat segítik az általános, közép- és szakiskolai oktatások, tanfolyamok.
Intézetünk megyei jellegű, alaptevékenysége az előzetes letartóztatással, biztonsági és egyéb fontos okból elhelyezett elítéltek szabadságvesztésével, továbbá az elzárással összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása, többek között előállítási, szállítási feladatok végrehajtása, a fogvatartottak foglalkoztatása és reintegrációjuknak elősegítése. Befogadóképessége 157 fő.
1886. június 22-én kísérték át az első fogva tartott csoportot a Jókai utca és Révai utca sarkán épült új fogházba. Az épület nyugati szárnyát a fiatalkorúak részére 1910. január 1-től alakították ki. Az ’56-os események következtében az intézetben raboskodott Földes Gábor színész-rendező és Tihanyi Árpád középiskolai tanár, mártír forradalmárok. A fogvatartotti munkáltatás kezdetben kosárfonás, szőnyegszövés és kefegyártás volt, ami kiegészült ”Rabkerti” munkákkal. Később labdavarrás, textilgyári munkák és sok más feladatot is megkaptak az intézet fogvatartottjai.
Jelenleg kézi csomagoló munkákat végeznek. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló, értékközvetítő események szervezésével, az egyházakkal, missziós szervezetekkel és civilekkel folytatott széles együttműködéssel, valamint resztoratív jellegű helyi program működtetésével járul hozzá az intézet a fogvatartottak társadalmi integrációjához.
Oldalak
- 1
- 2
- 3
- 4
- következő ›
- utolsó »
