A Budapesti Fegyház és Börtön, vagyis a „Gyűjtő” területén működő Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft.-ben munkáltatott fogvatartottak több mint háromezer asztalt, szekrényt, heverőt és közel kétezer ötszáz irodai széket gyártottak2018-ban.
Az igazság védelmében
Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
1108 Budapest, Kozma u. 13.
06-1/264-2662
imei.uk@bv.gov.hu
Minden egész eltörött
2018-01-18 00:00
Minden egész eltörött – Életutak a kényszergyógykezelés után” címmel 2017. november 28-án megrendezték az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet történetének első tudományos konferenciáját.
A rendezvény kiemelt célja volt az IMEI munkájának bemutatása és a kényszergyógykezelés szélesebb körben való megismertetése, valamint szakmai párbeszéd kezdeményezése azokkal a szervezetekkel - elsősorban pszichiátriai betegotthonokkal, és közösségi pszichiátriai ellátó szervezetekkel – akik aktív szerepet vállalhatnak a betegek kényszergyógykezelést követő életének segítésében.
A rendezvénynek a Budapesti Fegyház és Börtön kultúrterme adott otthont, ahol a falakon az IMEI Művészetterápiás csoportjának alkotásai kerültek kiállításra.
A konferenciára meghívtuk az ország minden megyéjéből az egyes pszichiátriai betegotthonok képviselőit, valamint több közösségi pszichiátriai ellátó munkatársait. A rendezvényre 33 szervezet részéről 77 fő regisztrált. A hallgatóság büntetés-végrehajtási szakemberekkel egészült ki, így a résztevők száma közel 100 fő volt.
A Konferenciát a BvOP Egészségügyi Főosztály részéről dr. Nemes Nagy Anna bv. orvos ezredes nyitotta meg, aki ismertette az IMEI szerepét, helyét a büntetés-végrehajtási szervezetben.
Ezután dr. Hamula János bv. főtanácsos, főigazgató főorvos, valamint az IMEI reintegrációs illetve klinikai pszichológiai szakterületi vezetői, Császárné Győrffy Andrea bv. alezredes és Uzonyi Adél bv. alezredes bv. tanácsos mutatták be az intézet működését, szakmai tevékenységét. Pál Roland c. bv. törzszászlós vázolta a kényszergyógykezelt betegekkel kapcsolatos szociális munka sajátosságait. Mindezek után a témához kapcsolódó tudományos előadásokra került sor.
Pszichiátriai betegségek és a kriminális cselekmények összefüggései címmel elsőként dr. Szuromi Bálint Ph.D (pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta, SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Forenzikus Pszichiátria Munkacsoport) tartott előadást. Hallhattuk többek között, hogy a mentális betegségekhez igen sok előítélet tapad, gyakran az, hogy a pszichiátriai betegek nagyon veszélyesek. Egy felmérés szerint a megkérdezettek 46%-a gondolja úgy, hogy erőszakos magatartásra hajlamosak a pszichotikus betegek. A kutatások, a tények azonban ezt nem igazolják. A szkizofréniával diagnosztizáltak 0.03%-a kerül bíróság elé erőszakos bűncselekmény miatt.
Kockázatbecslés a bűnmegelőzés szemszögéből című előadása keretében dr. Szuromi Bálint a kockázatbecsléssel kapcsolatos kutatások eredményeiről beszélt. Kitért a különböző mérőeszközökkel szerzett nemzetközi tapasztalatokra, melyek mentén a jövőbeni erőszakos magatartás előfordulásának valószínűsége is bejósolható. Elhangzott, hogy a bűnelkövetési visszaesés kockázatát többszörösére növeli a drog- és alkoholfogyasztás. Ezt a tényt az IMEI-ben végzett kutatás eredményei is alátámasztják. Az előadó a protektív, a visszaesési kockázatot csökkentő tényezőkről is beszélt. A gyógyszeres kezeléssel való együttműködés, a társas kapcsolatok ápolása, a munkavállalás, a szabadidős tevékenységek (és más tényezők) egyaránt csökkenthetik az újabb bűncselekmény elkövetésének valószínűségét.
A kényszergyógykezeléshez kapcsolódó szakértői tevékenység címmel Dr. Baraczka Krisztina (igazságügyi ideg- és elmeorvos szakértő) tartott előadást. Eseteken keresztül mutatta be a szakértői tevékenység szerepét a kényszergyógykezelés elrendelésének és megszüntetésének folyamatában. Hallhattunk példát arra is, amikor valaki pszichiátria betegség révén válik áldozattá, majd ebből kifolyólag valamilyen bűncselekmény elkövetőjévé.
Gondolatok a tünetmentességről, felépülésről, a közösségi ellátásról címmel Dr. Harangozó Judit (pszichiáter, rehabilitációs és pszichoterapeuta főorvos, közösségi koordinátor, az Ébredések Alapítvány vezetője, A NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés program vezetője) tartott gondolatébresztő előadást, melyben az Ébredések Alapítvány és a közösségi ellátás biodiverzitáson alapuló szemléletét képviselte. Hallhattuk, hogy a fenntartható fejlődés perspektívájából az emberi sokféleség - beleértve a mentális betegségek okozta változatosságot is - fontos tényező. A pszichiátriai ellátás középpontjában a tünetek kontrollja helyett a felépülésnek kellene kerülnie. A beteg és a hozzátartozók személyes céljai által vezérelt szakmai munka és az önsegítés fontosságáról is szó esett.
A szkizofrén pszichózisok preventív szemlélete című előadásában Dr. Halmai Tamás (klinikai szakpszichológus) - aki korábban az IMEI-munkatársa volt - újszerű megközelítést képviselt. A különböző pszichiátria betegségek megelőzésére vonatkozó kutatások eredményeit ismertette. Ezek fényében igen jól átérezhető modelljét mutatta be a szkizofrén élményfeldolgozás kialakulásának. Hallhattunk arról is, melyek azok az igen korai jelek, amelyek az idegrendszer sérülékenységéről árulkodhatnak, illetve egyben a megelőzés fókuszpontjai lehetnek.
A tudományos program második részében Kerekasztal beszélgetés a szakmai együttműködés tapasztalatairól és további lehetőségeiről címmel kerekasztal beszélgetésen vehettek részt a vendégek, amit Lukács-Miszler Katalin bv. százados, klinikai szakpszichológus moderált.
A beszélgetés résztvevői:
• Dr. Baraczka Krisztina (igazságügyi ideg- és elmeorvos szakértő),
• Bódy Éva (EMMI Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya, főosztályvezető helyettes),
• Dr. Krausz Valentina (pszichiáter, IMEI, orvos igazgató),
• Dr. Kapócs Gábor (neurológus szakorvos, Szentgotthárdi Szakosított Otthon, volt intézményvezető),
• Szabó Attila (KEM-MERI intézményvezető),
• Dr. Szolnoki János (bíró, Fővárosi Törvényszék).
A beszélgetésen a kényszergyógykezelés megszüntetésének különböző - kezelőorvosi, szakértői, bírói - szempontjain túl szóba került a pszichiátriai betegotthonok igen korlátozott férőhely száma, mely a kényszergyógykezelés megszüntetését is gyakran érinti. Az elhelyezést megnehezítő tényezőként merültek fel a bűnelkövető pszichiátriai betegekkel szembeni előítéletek, félelmek. Gyakorlati példákat hallottunk ezek mérséklésére, kezelésre. A minisztérium képviselője vázolta, hogy az igazságügyi tárcával folyó egyeztetések során milyen elképzelések körvonalazódnak a kényszergyógykezelt illetve más, erőszakos magatartású pszichiátria betegek tartós pszichiátriai ellátására vonatkozóan. A hallgatóságból érkező kérdés nyomán Dr. Szolnoki János bíró érzékeltette, hogy a kényszergyógykezelt betegek azonos jogi minősítésű bűncselekmény esetén gyakran lényegesen hosszabb időt töltenek bv. intézetben, mint a beszámítható elkövetők.
A nap lezárásaként a vendégek intézetlátogatáson vehettek részt, ahol megismerhették az intézet falain belül zajló rehabilitációs munkát.
A konferencia befejeztével a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Szinte minden résztvevő azt a reményét fejezte ki, hogy ezentúl rendszeres találkozásra és ezáltal jobb együttműködésre nyílik lehetőség az IMEI és a meghívott szervezetek között.
A konferencia szervezésében az alábbi kollégák vettek részt: Bacsák Dániel tanácsadó (EFOP 1.3.3.), Császárné Győrffy Andrea pszichopedagógiai osztályvezető, Gasteiger Nóra kiemelt főreferens, Lakos Eszter pszichológus, Lukács Miszler Katalin klinikai szakpszichológus, dr. Mikes Henriett KEEO osztályvezető, Uzonyi Adél Klinikai Pszichológiai osztályvezető és dr. Waczel Erika pszichiáter szakorvos.
